A hitelbírálat mechanizmusa: a JTM-korlát, a KHR-lekérdezés és az elfogadható jövedelmek

A hitelkérelem benyújtása és a hitelösszeg számlára történő kiutalása között a hitelező pénzintézet lefolytatja a hitelbírálat eljárását. A hitelbírálat célja a hiteligénylő fizetőképességének és fizetési hajlandóságának objektív felmérése, valamint annak biztosítása, hogy a hitelfelvétel ne vezessen túlzott lakossági eladósodáshoz.

A magyar jogi és pénzügyi környezetben a hitelbírálat nem a bankok teljesen egyedi, tetszőleges döntésein alapul, hanem szigorú jegybanki adósságfék-szabályok (32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet) és törvényi nyilvántartások (2011. évi CXXII. törvény a Központi Hitelinformációs Rendszerről) keretei között zajlik. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a JTM-korlátok működését, a KHR adatbázis lekérdezési szabályait, az elfogadható jövedelmek típusait és a banki pontozási rendszereket.

1. A Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szabályozása

A túlzott lakossági eladósodás megelőzésére a Magyar Nemzeti Bank kötelező adósságfék-szabályozást tart érvényben. A JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) megmutatja, hogy a hiteligénylő (és az esetleges adóstársak) igazolt havi nettó jövedelmének mekkora hányadát fordíthatja legfeljebb a meglévő és az új hitelek havi törlesztésére.

A nettó jövedelmi küszöbérték és a JTM-százalékok

A jogszabályi szabályozás értelmében a terhelhetőségi határokat a havi igazolt nettó jövedelem nagysága és a hitel kamatperiódusának hossza határozza meg:

• Nettó jövedelmi küszöbérték: A jogszabály 800 000 forintos havi nettó jövedelemnél húzza meg a határt a magasabb terhelhetőséghez.
• 800 000 Ft alatti havi nettó jövedelem esetén:
  • Változó vagy 5 évnél rövidebb kamatfixálású hiteleknél a JTM legfeljebb 25% lehet.
  • 5 és 10 év közötti kamatfixálású hiteleknél a JTM legfeljebb 35% lehet.
  • Legalább 10 éves kamatfixálású vagy végig fix hiteleknél a JTM legfeljebb 50% lehet.
• 800 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó havi nettó jövedelem esetén:
  • Változó vagy 5 évnél rövidebb kamatfixálású hiteleknél a JTM legfeljebb 30% lehet.
  • 5 és 10 év közötti kamatfixálású hiteleknél a JTM legfeljebb 40% lehet.
  • Legalább 10 éves kamatfixálású vagy végig fix hiteleknél a JTM legfeljebb 60% lehet.

Megjegyzés: A jogszabály tartalmaz egy úgynevezett de minimis korlátot is: az 550 000 forintot meg nem haladó kisebb hitelkérelmek esetén a bankok eltekinthetnek a szigorú JTM-számítás alkalmazásától, ha a belső kockázatértékelésük ezt lehetővé teszi.

Important: A fenti százalékok a jogszabályban rögzített maximális korlátokat jelentik. A bankok saját belső kockázatelbírálási szabályzatukban ennél szigorúbb (alacsonyabb) terhelhetőségi határokat is megállapíthatnak.

2. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) és az adatok megőrzése

A bank a hitelbírálat során automatikusan lekérdezi a hiteligénylő adatait a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatbázisából, amelyet a 2011. évi CXXII. törvény szabályoz. A KHR mind a pozitív hiteltörténeti adatokat (meglévő, rendben törlesztett hitelek), mind a negatív mulasztási adatokat tartalmazza.

Mikor kerül be valaki a negatív KHR-listára?

A törvény értelmében a természetes személy negatív mulasztási adatai akkor kerülnek bejegyzésre a KHR-be, ha:

1. A lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a mulasztás időpontjában érvényes havi legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, ÉS
2. Ez a mulasztás folyamatosan, megszakítás nélkül több mint 90 napon keresztül fennáll.

Az adatok megőrzési ideje és a passzív státusz

• Aktív mulasztás: Amíg a tartozás fennáll és nincs rendezve, az adat aktív negatív státuszként szerepel a KHR-ben (legfeljebb a bejegyzéstől számított 10 évig).
• Passzív mulasztás: Amennyiben az adós a tartozását maradéktalanul megfizeti, a mulasztási adat nem törlődik azonnal, hanem úgynevezett „passzív” státuszba kerül. A törvény alapján a rendezett mulasztás adatai a teljesítés napjától számított 1 évig maradnak láthatóak a rendszerben, ezt követően véglegesen és automatikusan törlődnek.
• Veszteséggel lezárt ügylet: Ha a tartozás elengedéssel vagy veszteségleírással szűnik meg, az adat a lezárástól számított 5 évig marad a KHR-ben.

A Saját Hiteljelentés igénylése

A 2011. évi CXXII. törvény biztosítja minden állampolgár számára a jogot, hogy megismerje a róla tárolt KHR-adatokat. A Saját Hiteljelentés (korábbi nevén ügyféltudakozvány) igénylése törvényileg díjmentes. Az igénylés benyújtható online a magyarorszag.hu Ügyfélkapu / DÁP felületén keresztül, vagy személyesen bármelyik pénzügyi intézménynél. A saját adatlekérdezések ténye nem rontja a hitelbírálati pontszámot.

3. Elfogadható jövedelmek a hitelbírálat során

A JTM kiszámításakor a bankok kizárólag hivatalosan igazolt, rendszeres és legális jövedelmeket fogadhatnak el. A banki gyakorlatban a jövedelmeket két fő kategóriába sorolják:

A) Elsődleges (önállóan elfogadható) jövedelmek

Ezek a jövedelmek önmagukban is alapot képezhetnek a hiteligényléshez:

• Munkabér: Munkáltatói igazolással és NAV jövedelemigazolással alátámasztott, határozatlan idejű munkaviszonyból származó jövedelem (a próbaidő lejárta után).
• Vállalkozói jövedelem: Egyéni vállalkozók vagy cégtulajdonosok NAV által igazolt lezárt üzleti évi jövedelme.
• Öregségi nyugdíj: A Magyar Államkincstár által megállapított végleges nyugdíj.

B) Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek

Olyan jövedelmek, amelyeket a bankok önmagukban nem, vagy csak korlátozottan fogadnak el, de elsődleges jövedelem mellett növelik a terhelhetőséget:

• Családi pótlék, GYES, GYED, GYSEV.
• Ingatlan bérbeadásból származó, adózott és számlával/szerződéssel igazolt jövedelem.
• Rendszeres osztalékjövedelem.

4. Banki pontozási rendszerek (Scoring) és számlatörténet

A JTM és a KHR ellenőrzésén túl a pénzintézetek saját belső scoring (hitelpontozó) algoritmusokat alkalmaznak. A hitelbírálat során a bank megvizsgálja a hiteligénylő utolsó 3–6 havi bankszámlakivonatát is.

Kockázati tényezőnek minősül a számlatörténetben megjelenő rendszeres szerencsejáték-költés, a túllépett folyószámlahitel-keret, a fedezetlenül visszautasított beszedési megbízások vagy a gyakori készpénzfelvételi szokások. Készpénzben kapott, igazolatlan jövedelmeket vagy próbaidő alatti munkabért a hitelező pénzintézetek a szigorú felelős hitelezési elvek alapján nem számíthatnak be a JTM-be. A sikeres hitelbírálat érdekében a hiteligénylőnek érdemes előre beszereznie a NAV jövedelemigazolást és ellenőriznie saját KHR-státuszát a Saját Hiteljelentés igénylésével.